Dwázdahén kásedáni ehtiár
(Mattá 10:5–15; Markás 6:7–13)
1Issáyá wati dwázdahén kásed lóthetant, áyáná sajjahén jenn o palitén ruháni dar kanag o nájórhiáni dráh kanagay zór o ehtiári ham dát. 2Pa Hodáay bádsháhiay jár janag o nádráháni drahbakshiá ráhi dátant. 3Gwashti: “Ráhá, gón wat chizzé mabarét, na asá o dazlatthé, na lót o turagé, na nán o tóshag, na zarr o na géshén jámag. 4Wahdé lógéá rawét, tán shahray yalah dayagá hamá lógá bemánét. 5Agan yak shahréay mardom shomárá wasshátka nakanant, gorhá dar áyagay wahdá, wati pádáni danzán hamódá bechandhét o betakénét tán áyáni helápá sháhedi bebit ke shomá Hodáay kolaw pa áyán raséntag.” 6Gorhá Issáay morid dar kapt o métag pa métag har jáh, wasshén mestágesh pa mardomána rasént o nádráhén mardomesh dráha kortant.
Hirudisay parésháni
(Mattá 14:1–12; Markás 6:14–29)
7Wahdé Jalilay hákem Hirudis, cha é sajjahén habar o hálán sahig but, paréshán o takánsar but chiá ke lahtén mardom Issáay bárawá chosh gwashagá at: “Á, Yahyá ent ke padá cha mordagán zendag butag,” 8dega lahtén gwashagá at ke “Elyás nabi záher butag,” o dega lahtén chosh ham gwashagá at ke “cha péshi zamánagay paygambarán yakké ke padá zendag butag.” 9Gorhá Hirudisá gwasht: “Yahyáay sar wa man borretag, nun é kay ent ke áiay bárawá man é dhawlén hál eshkonagá án?” Á pa Issáay gendagá hodónák at.
Panch hazár mardomá warák dayag
(Mattá 14:13–21; Markás 6:30–44; Yuhanná 6:1–14)
10Wahdé Issáay kásed cha wati sapará per tarret o átkant, wati kortagén káráni hálesh Issáyá sar kort. Gorhá Issáyá á gón wat hamráh kortant o Bayt-Saydá námén shahréá shot tánke cha mardomán dur o gestá bebant. 11Bale wahdé mardom sahig butant, áiay randá ráh geptant. Issáyá á wasshátk kortant, Hodáay bádsháhiay bárawá sar o sój dátant o nádráhén mardom ham wassh o dráh kortant.
12Rónenday wahdá, dwázdahén kásed átkant o gwashtesh: “Nun é mardomán ráh day ke é gwar o kerráni métag o bázárán berawant o pa wat warag o wábjáhé shóház bekanant, chiá ke edá barr o gyábánén jágahé.” 13Bale Issáyá gwasht: “Shomá wat eshán warák bedayét.” Áyán passaw dát: “May kerrá panch nagan o do máhigá géshter chizzé nést, bale haw, agan berawén pa é sajjahén mardomán warák pa bahá begerén.” 14Cha á mardomán, kesás panch hazár mardén atant. Issáyá gón moridán gwasht: “Mardomán panjáh panjáhay thóliá benendárénét.” 15Moridán anchosh kort o mardom nendáréntant.
16Issáyá panchén nán o doén máhig zortant o ásmánay némagá cháret, Hodáay shogri gept o padá nán o máhigi chondh chondh kort o moridáni dastá dátanti tánke mardománi sará bahr bekanant. 17Sajjahén mardomán lápsérá warag wárt o angat cha sar átkagén chondhán, dwázdah sapt porr but.
Petrosay gwáhi
(Mattá 16:13–28; Markás 8:27–33)
18Yak róché, Issá éwaká dwá kanagá at o morid gón áiá gón atant. Cha moridán josti kort: “Mardom mani bárawá ché gwashant, man kay án?” 19Áyán passaw dát: “Lahténa gwashit taw pákshódókén Yahyá ay o lahténa gwashit taw Elyás nabi ay. Dega lahtén chosh ham gwashit, taw cha pésarigén zamánagay á dega nabián yakké ay ke padá zendag butagay.” 20Áiá jost kort: “Shomá wat mani bárawá ché gwashét, man kay án?” Petrosá passaw dát: “Taw Hodáay ráh dátagén hamá Masih ay.”
Wati markay bárawá Issáay awali péshgói
21Bale Issáyá á hokm kortant ke “é habará gón hechkasá magwashét.” 22Gwashti: “Ensánay Chokk báyad ent bázén sakki o sóri besaggit. Kawmay kamásh, mazanén dini péshwá o Sharyatay zánóger allamá áiá mamannant o bekóshárénant o saymi róchá padá zendag bebit.”
Issáay randgiri
(Mattá 10:38–39; 16:28; Markás 8:34—9:1)
23Issáyá sajjahén mardom gwashtant: “Agan kasé lóthit mani randgiriá bekant, wati delay wáhag o lóthán yalah bedant o har róch wati jenday salibá baddhá bekant o mani ráhá gám bejant. 24Harkas ke wati sáhay rakkénagay johdá bebit, áiá báhénit. Bale á ke pa manigi wati sáhá báhénit, áiá rakkénit. 25Agan yakkéá sajjahén donyá berasit bale wati sáhá bebáhénit, chónén sóbé bárt o ché kattheta kant? 26Agan kasé cha man o mani habarán lajj bekant, gorhá Ensánay Chokk ham, á wahdi ke gón watig o ásmáni Petayg o pákén préshtagáni shán o shawkatá é jaháná padá kayt, cha áiá lajja kant. 27Bale man shomárá rásténa gwashán, edá lahtén mardom óshtátag ke tán áyáni démá Hodáay bádsháhi paddar mabit, markay támá nachashant.”
Issáay dém o dróshomay drapshnáki
(Mattá 17:1–9; Markás 9:2–9)
28Cha é habarán, kesás hasht róchá rand, Issáyá Petros, Yuhanná o Ákub hamráh kortant o pa dwáyá yak kóhéay sará shot. 29Wahdé Issá dwá kanagá at, áiay démay rang badal but o gwaray god sakk espét but o drapshagá laggetant. 30Yak anágat do mardom paddar but o gón Issáyá habar kanagá atant, yakké Mussá o á dega Elyás at. 31Á doén gón mazanén shán o shawkatéá záher butant o Issáay markay bárawá habar kanagá atant ke allamá Urshalimá bayagi at.
32Petros o áiay hamráh Ákub o Yuhanná sakk wábénag atant, bale wahdé sharr ágáh butant, gorhá distesh ke Issá pa shán o shawkaté gón Mussá o Elyásá yakjáh óshtátag. 33Wahdé á doén Issáyá roksat kanag o rawagi atant, Petrosá gwasht: “Wájah! May edá bayag sakk sharr ent, bell ke má say sáheg o kápára bandén, yakké pa taw, yakké pa Mussá o degaré pa Elyásá.” Bale Petrosá wat nazánt ché gwashagá ent.
34Angat Petros habará at ke jambaréá áyáni sará sáheg kort. Wahdé jambar áyáni sará sáhél but moridán torset. 35Cha jambará tawáré rost: “É mani gechéni Bacch ent. Shomá eshiay habarán gósh bedárét.” 36Tawáray eshkonagá rand, moridán Issá éwaká dist. Áyán é sargwast wati delá dásht o á wahdá wati distagénesh gón hechkasá nagwasht.
Jenni bachakéay drahbakshi
(Mattá 17:14–18; Markás 9:14–27)
37Domi róchá wahdé Issá o sayén morid cha kóhá ér átkant, mardománi mazanén mocchié átk o gón Issáyá dochár kapt. 38Cha mardománi nyámá yak mardoméá kukkár kanáná gwasht: “Oo ostád! Gón taw dazbandia kanán ke tará mani bachakay sará bazzag bebit, á mani yakkén chokk ent. 39 Jenné anágah mani chokká gipt o zhámbalénit o hamá damáná chokk ják o kukkára kant, kap o gajja bit. Áiá báz kamm yalaha dant o lóthit áiá bekoshit. 40Man gón tai moridán dazbandi kort ke é jenná bekasshant, bale áyán kasshet nakort.” 41Issáyá gwasht: “Oo bébáwar o gomráhén nasl o padréch! Man tán kadéná gón shomá bemánán o besaggán? Chokká edá byár.” 42Wahdé chokk pédák at, jenná zhámbalént o dhagárá jat. Issáyá jenn gón neherr o hakkalán mán bast, chokk dráh kort o petay dastá dát. 43Sajjahén mardom cha Hodáay mazaniá hayrán but o bah mantant.
Issáay markay domi péshgói
(Mattá 17:22–23; Markás 9:30–32)
Wahdé sajjahén mardom cha Issáay mójezah o ajabén kárán hayrán atant, gón wati moridán gwashti: 44“Mani é habarán pa sharri delgósh kanét, Ensánay Chokk gón dagá o dróhag mardománi dastá dayaga bit.” 45Bale morid áiay é habará sarpad nabutant, chiá ke pa áyán ramz o rázé at. Cha Issáyá jost kanagesh ham torset.
Mazani chi ent?
(Mattá 18:1–5; Markás 9:33–37)
46Issáay morid watmánwatá é gappay sará dapják kanagá atant: “Bárén, may nyámá sajjahénáni master o kamásh kay ent?” 47Issáyá áyáni delay habar zánt o yak kasánén chokké wati kashá óshtárént o 48gón moridán gwashti: “Harkas ke pa mani námaygi é kasánén chokká gón washwáhagi bezurit o wati gwará bedárit, bezán áiá maná zortag o mannetag. Harkas ke maná bemannit hamá Hodáyá mannit ke maná ráhi dátag, chiá ke cha shomá, hamá master ent ke watá cha sajjahénán kastera zánt.”
Á ke shomay badwáh naent, gón shomá ent
(Markás 9:38–40)
49Yuhannáyá gón Issáyá gwasht: “Wájah! Má yak mardé dist ke gón tai námay geragá cha mardomán palitén ruhán dara kant, bale má á makan o manah kort, chiá ke á mard cha má naat.” 50Issáyá gwasht: “Na, é kárá makanét, chiá ke agan kasé shomay badwáh mabit, gón shomá ent.”
Sámeriáni namannag
51Wahdé Issáay chest bayag o ásmáná rawagay wahd nazzik but, gorhá gón deljamén shawré dém pa Urshalimá sar gept. 52Bale cha watá pésar, lahtén kásedi ráh dát. Á shotant o Sámeriáni yak métagéá rasetant tánke cha áiay áyagá pésar, pa áiá tayári bekanant. 53Bale óday mardomán Issá wasshátk nakort chiá ke á Urshalimá rawagá at. 54Wahdé Issáay morid, Ákub o Yuhanná cha é hálá sahig butant, gwashtesh: “Oo Hodáwand! Taw razá dayay má cha Hodáyá belóthén ke cha ásmáná ásé ráh bedant o eshán besóchit o hák o por bekant?” 55Bale Issáyá chakk tarrént, á neherr o hakkal dátant. 56Randá gón wati moridán, dega métagéá shot.
Kay Issáay morid buta kant?
(Mattá 8:19–22)
57Issá o áiay morid, ráhá rawagá atant. Yak mardéá gwasht: “Har jáh ke taw raway man tai hamráha bán.” 58Issáyá gwasht: “Róbáhán hóndh o jágah hast o báli morgán kodóh o kodám, bale man ke Ensánay Chokk án, maná pa saray ér kanagá hech jágah nést.”
59Issáyá gón dega mardéá gwasht: “Byá, mani randgiriá bekan.” Bale áiá passaw dát: “Oo wájah! Maná mókal beday pésará rawán wati petá kabra kanán.” 60Issáyá gwasht: “Bell ke mordag wati mordagán wat kabr o kapona kanant, taw beraw o Hodáay bádsháhiay wasshén mestágá pa mardomán sar kan.”
61Degaréá gwasht: “Oo wájah! Man tai randgiriá kanán, bale maná bell tán pésará wati lógay mardomán roksat bekanán.” 62Issáyá áiay passawá gwasht: “Á kas ke nangár kanagay wahdá poshtá chárit, Hodáay bádsháhiay hezmatkáriay láhek naent.”