Panch hazár mardomá warák dayag
(Mattá 14:13–21; Markás 6:32–44; Luká 9:10–17)
1Randá, Issá Jalilay mazangwarmay á dastá shot, ke Teberiahay gwarm ham gwashaga bit. 2Mardománi mazanén rombé áiay randá gón kapt, chiá ke áyán cha Issáyá nádráháni drahbakshiay ajabbatén nesháni distagatant. 3Gorhá Issá kóhéay sará shot o gón wati moridán hamódá nesht. 4Yahudiáni Sargwazay aid nazzik at.
5Wahdé Issáyá wati chapp o chágerd cháret, disti ke mardománi mocchié dém pa áiá pédák ent. Gón Piliposá gwashti: “Nán cha kojá bezurén ke é mardom warák bwarant?” 6Issáyá é habar pa áiay emtehán o chakkásagá gwasht, wat zánti ché bekant. 7Piliposá gwasht: “Dosad dináray nán ham bassa nabit, toré harkas kammok ham bwárt.” 8Cha áiay moridán yakkéá ke námi Andriás at o Shamun Petrosay brát at, gwasht: 9“Yak bachaké hamedá ent ke panch jawén nagan o do máhigi gón, bale pa rombé mardomá ché bant?” 10Issáyá gwasht: “Mardomán benendárénét.” Ódá bázén káh o sabzagé rostagat, mardom neshtant. Cha áyán kamm o gésh panch hazár mardén atant. 11Issáyá nagan zortant, Hodáay shogri gept o neshtagén mardománi sará bahri kortant. Máhig ham anchosh, harkasá haminchok ke lóthet dáti.
12Wahdé sajjahén sér butant, gón moridán gwashti: “Náni thokkorán o mantagén máhigán mocch o yakjáh kanét ke zawál mabant.” 13Gorhá nánesh mocch o yakjáh kortant, ke cha á panchén jawén naganáni thokkorán, dwázdah sapt porr but. 14Mardomán ke Issáay é mójezah o ajabbatén nesháni dist, gwashtesh: “Pa del é hamá wádah dátagén nabi ent ke báyad ent yak róché jaháná byayt.” 15Bale wahdé Issáyá zánt mardoma lóthant pa zór áiá bebarant o bádsháh bekanant, gorhá cha mardomán dur but o tahná kóhá shot.
Issá ápay sarborá gáma jant
(Mattá 14:22–33; Markás 6:45–51)
16Róchay érnendá, morid dém pa gwarmá shotant. 17Bójigá neshtant o gwarmay á dastá, dém pa Kaparnáhumá ráh geptant. Tahár butagat o Issá angat áyáni kerrá nayátkagat. 18Trondén gwáté ham kasshagá at o chawl o mawj chest butant. 19Wahdé kesás panch tán shash kilumitar démá shotant, distesh ke Issá ápay sará gám janán, dém pa bójigá pédák ent. Áyán torset. 20Bale Issáyá gwasht: “Matorsét, é man án.” 21Lóthetesh áiá bójigá byárant o anchosh ke á swár but bójig menzelá raset.
22É dega róchá, hamá mardom ke gwarmay á démá mantagatant, zántesh cha hamá bójigá abéd ke morid swár butagatant, dega bójigé ódá néstat. Issá áiay tahá naat o morid bé áiá shotagatant. 23Randá, dega lahtén bójig cha Teberiahá, hamá jágahá átk o raset ke ódá Hodáwandén Issáyá Hodáay shogr geptagat o mardomán nán wártagat. 24Wahdé mardomán dist ke na Issá ódá ent o na áiay morid, Issáay shóházá, bójigán swár butant o dém pa Kaparnáhumá shotant.
Namiránén nán
25Wahdé Issáesh gwarmay á dastá dist, gwashtesh: “Ostád! Taw kadi edá átkagay?” 26Issáyá áyáni passawá gwasht: “Báwar kanét, shomá pa eshiá mani randá nakaptagét ke mójezah o ajabbatén nesháni distagant, paméshká átkagét ke nánó wárt o sérláp butét. 27Bale pa é zawál bayókén waráká johd makanét, pa hamá dáemi waráká johd bekanét ke namiránén zenda bakshit, hamá waráká ke Ensánay Chokk shomárá dant. Chiá ke Hodáén Petá áiay sará wati mannagay mohr jatag.” 28Gorhá jostesh kort: “May kár o zemmahwári chi ent? Hamá kárán ke Hodá cha má lóthit, áyán chón purah o sarjam bekanén?” 29Issáyá passaw dát: “Á kárá ke Hodá cha shomá lóthit, esh ent: Hamá kasay sará imán byárét ke Hodáyá ráh dátag.” 30Áyán gwasht: “Chónén ajabbatén nesháni pésha dáray ke begendén o tai sará imán byárén? Ché kanay? 31May pet o pirokán gyábáná mann wárt, anchosh ke Pákén Ketába gwashit: ‘Áiá cha ásmáná, nán rawán dát ke bwarant’.
32Gorhá Issáyá gón áyán gwasht: “Báwar kanét, á nán ke cha ásmáná ér átkagat Mussáyá shomárá nadátagat, é mani Pet ent, ke cha ásmáná asligén náná shomárá bakshit. 33Chiá ke Hodáay nán hamá ent ke cha ásmáná ér átkag o jaháná zendmána dant.” 34Nun gón áiá gwashtesh: “Oo wájah! É náná harwahd márá beday.”
35Issáyá gwasht: “Hasti o zenday nán, man án. Harkas mani kerrá kayt hechbar shodiga nabit. Harkas mani sará báwar bekant hechbar tonniga nabit. 36Bale hamá dhawlá ke gwashton, shomá maná distag o angat imána nayárét. 37Á sajjahénán ke Pet maná bakshit dém pa mana káyant, harkas ke mani kerrá kayt, man áiá cha wat dura nakanán. 38Man cha ásmáná wati wáhagáni sarjam kanagá ér nayátkagán, átkagán tán wati rah dayókay wáhagán sarjam bekanán. 39Mani rah dayókay wáhag esh ent, hamá ke maná dátaganti, yakké ham cha mani dastá marawt o áherzamáná áyán padá zendag bekanán. 40Chiá ke mani Petay wáhag hamesh ent, harkas ke Chokká gendit o áiay sará imána kárit, namiránén zenday wáhond bebit o man áherzamáná áiá zendaga kanán.”
41Gorhá Yahudi pa gelag o norondhag dar átkant, chiá ke áiá gwashtagat: “Man hamá nán án ke cha ásmáná ér átkag.” 42Áyán gwasht: “É mard, hamé Issopay chokk Issá naent ke má áiay pet o mátá zánén? Gorhá chóna gwashit ke ‘man cha ásmáná ér átkagán’?” 43Issáyá áyáni passawá gwasht: “Inchok manorondhét o shekáyat makanét. 44Kass mani kerrá átka nakant tán hamá Pet ke maná ráhi dátag, áiá mani némagá machekkit o mayárit. Gorhá, man áiá áherzamáná zendaga kanán. 45Nabiáni Ketábán nebisag butag: ‘Sajjahén cha Hodáyá dars o sabaka gerant.’ Harkas ke Petay habarán beshkont o cha áiá sabak begipt, mani kerrá kayt. 46Chosh ent ke kassá Pet nadistag. Tahná hamáiá Pet distag ke cha Hodáay némagá átkag. 47Báwar kanét, á ke imána kárit, namiránén zenday wáhonda bit. 48Hasti o zenday nán, man án. 49Shomay pet o pirénán gyábáná mann wárt o mortant. 50Bale man hamá nánay bárawá habar kanagá án ke cha ásmáná ér átkag. Agan yakké áiá bwárt, hechbara namerit. 51Man hamá zend bakshókén nagan án ke cha ásmáná ér átkag, harkas ke é náná bwárt, tán abad zendaga mánit. É náná ke mana dayán, mani jenday jesm o ján ent ke áiá pa jahánay mardománi zendá nadra kanán.”
52Nun, Yahudián pa jérhah o dapják watmánwatá gwasht: “É mard chón wati jesm o jáná dant, ke mái bwarén?” 53Issáyá gwasht: “Shomárá rásténa gwashán, agan Ensánay Chokkay jesm o jáná, bezán mani jesm o jáná mawarét o mani hóná manóshét, shomá pa namiránén zendá narasét. 54Harkas mani jesm o jáná bwárt o mani hóná benóshit, namiránén zenday wáhonda bit o áherzamáná man áiá zendaga kanán. 55Chiá ke mani jesm o ján, asligén warák o mani hón, asligén zendáp ent. 56Harkas mani jesm o jáná bwárt o mani hóná benóshit, á mani arwáh o jabiná mánit o man áiaygá. 57Hamé paymá ke namiránén Petá maná rawán dát o man cha áiay némagá zendag án, harkas mani jesm o jáná bwárt, cha mani némagá zendaga mánit. 58É nán ke cha ásmáná ér átkag, á nán naent ke shomay pet o pirénán wárt o mortant, chiá ke harkas é náná bwárt, tán abad zendaga mánit.” 59Issáyá é chizz hamá wahdá dars o sabak dátant, ke Kaparnáhumay kanisahá at.
Petrosay mannag o gwáhi
60Bázén moridéá é habaráni eshkonagá rand, gwasht: “É sabak sakk grán ant, kay eshán manneta kant?” 61Wahdé Issáyá máret ke áiay morid, cha é habará nálant o shekáyata kanant, gwashti: “Shomárá é habara tawrénit? 62Agan Ensánay Chokká begendét ke pa wati awali jágahá borzáda rawt, gorhá ché kanét? 63É Ruh ent ke zendmána dant, jesmá sutt o páedagé nést. É habar ke man gón shomá gwashtant, Ruh o zend ant. 64Bale cha shomá lahténá báwar nést.” Chiá ke Issáyá á mardom ke báwaresh néstat cha béhá pajjáha áwortant o zánti kay ent hamá ke randá áiá dróhit o dozhmenáni dastá dant. 65Gorhá gwashti: “Paméshká man gwasht ke kass mani kerrá átka nakant, tán wahdé ke mani Pet imánay sawgátá áiá mabakshit.”
66Randá, bázén moridéá Issá yalah dát o áiay hamráhi nakort. 67Gorhá Issáyá cha wati dwázdahén moridán jost kort: “Bárén, shomá ham maná yalaha kanét?” 68Shamun Petrosá passaw dát: “Oo Hodáwand! Kai kerrá berawén? Namiránén zenday gál o habar tai kerrá ant o 69márá báwar ent o zánén ke taw Hodáay hamá Pákén ay.” 70Issáyá gwasht: “Man, shomá dwázdahén gechén nakortant? Anchosh ham zánán ke cha shomá yakké, eblisé.” 71Áiay maksad Shamunay chokk, Yahudá Eskaryuti at. Chiá ke á cha dwázdahén moridán yakké at o Issái dróhagi o dozhmenáni dastá dayagi at.

Notes


*6:1 6:1 Mazangwarm, bezán daryáchah.

6:7 6:7 Yak dinár, yak róchay mozz at.

6:17 6:17 Bójig, bezán lánch, yakdár, kashti.

§6:19 6:19 Asligén Yunáni nebeshtánka gwashit: “bist o panch yá si stádios”. Yak stádios 190 mitaray kesásá ent.

*6:31 6:31 Mann hamá nán ent ke Mussáay zamánagá, Hodáyá gyábáná pa Yahudián ér áwortag.

6:31 6:31 Dargwaz 16:4 o rand; Zabur 78:24–25.

6:45 6:45 Eshayá Nabiay Ketáb 54:13; Eremiá Nabiay Ketáb 31:33 o rand.

§6:53 6:53 Edá, jánay warag o hónay nóshagá yak ruhánién mánáé hast.

*6:56 6:56 Jabin, bezán wajud, darun, zamir, wejdán.

6:59 6:59 Kanisah, bezán Yahudiáni parasteshgáh.

6:61 6:61 Márag, bezán mahsus kanag.

§6:64 6:64 Dróhag, bezán pa repk rad dayag, Arabi o Pársiá “khiánat”.

*6:65 6:65 Albat, báyad ent bezánén Hodáay wáhag esh ent ke sajjahén mardom Issáay kerrá byáyant. Bechár: Pa Timutáusá Pulosay awali kágad, bahr 2, band 4.