Morroal Bóktan Yesunkwata
Luk
Ne Bóktan Wialómórr
Ngaensingül Bóktan
Ini Peba Nótó Wialómórr
Luk wa Zu pam koke yarilürr. Wa dokta yarilürr akó wa Grrik bóktan akó bókam tumtum wirri umul yarilürr. Wa ⌊apostol⌋ Polón gódam yarilürr akó ngibürr tonarr wankü wamlórr Morroal Bóktan büdrratóm bwób-bwób (Apostolab Tórrmen 16:10-17, 20:5–21:17).
Luk aprrapórr tóba peba wialómórr, wa Rrom wirri basirrdü nóma yarilürr, ngibürr tonarr we pail aodó 60 akó 80, Kerrison amtómól kakóm.
Lukün Zitülkus Ini Peba Wialómóm
Luk ini peba darrü pamankü wialómórr, ngi Tiopilus. Ini pam aprrapórr wirri Rrom singüldü balngomól pam yarilürr. Lukün ubi igó yarilürr, Tiopilus umul ki ipüde Yesun póepankwata kakalande. Akó oya ubi ta igó yarilürr, blaman bwób-bwób pamkolpama, ⌊Zu pamkolpam⌋ akó Zu-koke nidi kwarilürr, amkoman póep ki umul bairre Yesu Kerriso nótó yarilürr. Oya ubi igó yarilürr, i umul ki bairre Yesun tórrmen tulmil akó umulbain bóktan. Oya ubi ta igó yarilürr, i umul ki bairre wagó, Yesu ia tamórr blaman pamkolpam zid bainüm oya amkoman nidi angundako.
Luk Larókwata Wialómórr
Ini pebadó Luk wibalómórr Yesu ne poko bóktanórr akó ne kla tómbapónórr pamkolpam tangbamtinüm umul apadóm God ibü ia zid bainda tibiób kolae tonarrdógab. Luk Yesun arrólankwata wialómórr, tai ene tonarrdógab Yesu amtómól küsil yarilürr, kókó wa kwitüdü alkomólórr. Ini póepa bómtyanda Yesu wa ene ⌊Kerriso⌋ yarilürr, God noan ki zirrsapóne tóba ⌊alkamül-koke bóktan⌋ ngarkwatódó.
Luk ta wialómórr wa, Yesu wa Pamkolpamab Olom yarilürr. Wa nüzazilóp Yesu azid akó elklaza-koke pamkolpam ia tangbamtin yarilürr, akó wa ok nyónónóp, ngibürr pamkolpama nibiób alzizi zomalórr. Wa pamkolpamab azid dólóng nyónónóp, ibü kolae tonarr barrgolórr, akó ibü nüzazilóp Godón Kingzan Balngomólankwata.
Luk wialómórr Yesu ia nurrótókórr, ia türsümülürr büdüldügab, akó ia okaka tübyónürr abün pamkolpamdó. Solkwat God oya kwitüdügab we sipadórr.
Lukün ⌊wirri gyagüpitótók⌋ we kla yarilürr wagó, Morroal Bóktan Yesunkwata blaman isabkü, Zu pamkolpam akó Zu-koke nidipko, kolae tonarr pamkolpam akó dümdüm nidi ngyabendako, elklaza babul nibióbko akó abün elklaza nibióbko.
Ini Peban Bóktan Zono Módógako:
A. Lukün zitülkus ini peba wialómóm 1:1-4
B. Zon Baptaes Bain Pam akó Yesun amtómól akó dódórr bain 1:5–2:52
C. Zon Baptaes Bain Pama kwat alótórr 3:1-20
D. Zon Yesun baptaes yónürr akó satania Yesun kolae tonarr tónggapónóm alngomólóm kain yarilürr 3:21–4:13
E. Yesun zaget panzedó Galili prrobinsdü 4:14–9:50
F. Yesu Galili prrobinsdügab wamórr ama Zerrusalem 9:51–19:27
G. Dómdóm udaidü Zerrusalemóm akó minggüpanandó 19:28–21:38
I. Yesun amigóp akó büdülümpükü emkólóp 22:1–23:56
H. God Yesun irsümülürr büdüldügab akó Yesu okaka tübyónürr pamkolpamdó akó kwitüdü kasilürr 24:1-53
Lukün Zitülkus Ini Peba Wialómóm
1Wirri Pam Tiopilus,
Abün pama tibiób arüng angrin kwarilürr bóktan wibalómóm, ne elklaza küppükü bainónóp mibüka, 2ngibürrazan kibü ne poko tüzazilnónóp, i tibióbnüm ilküpi ne elklaza nósenónóp bwób zitüldügab, akó Godón bóktan nidi büdrratnónóp pamkolpamdó. 3Ka küób ta tai kuri mumyamla Yesun ene póepa ne bókyanórr, da ka küób igó gyagüpi wama, ka dümdüm wialómdóla marünkü, Tiopilus, 4marü tai umulüm amkoman bóktan, marü ngibürra ne kla umul myónónóp.
⌊Anerrua⌋ Bóktanórr Wagó, Zon ⌊Baptaes Bain⌋ Pama Sab Tómtómóle
5Errod king nóma yarilürr Zudia Prrobinsankü, darrü ⌊prrist⌋ asi yarilürr, ngi Zekarraea, Abaezan prristab kobodógabi. Oya kol Elizabet wa ta Erronón zitüldügab katókórr. 6I nizana dümdüm ngyabenórri Godón ilküpdü, akó i ⌊Lodón⌋ blaman gida bóktan poko akó mamoan bóktan karrkukus amorran namülnürri. 7A ibü ma olmal babul kwarilürr, zitülkus Elizabet olmal balngón-koke kol warilürr. Akó i ta tib tai epep myang bain namülnürri.
8Darrpan ngürr, Zekarraean prristab kobo zagetódó nóma yarilürr, Zekarraea tóba zaget tónggapón yarilürr ⌊Godón Gyabi Müótüdü⌋. 9Prristab gida ngarkwatódó ngi amkün kla nóma aman kwarilürr asenóm Lodón Gyabi Müótüdü morroal ilang buru nótó ki angan yarile ⌊altadó⌋, da Zekarraean ngia tubrranórr. 10Wazan ene ilang buru angan yarilürr, blaman pamkolpama dakla tóre kwarilürr pulkakak.
11Darrü Lodón anerrua tóba ugón okaka tübyónürr Zekarraeaka. Ene anerrua alta tutul kwata zamngól yarilürr, ene morroal ilang buru ne bóngan kwarilürr. 12Zekarraea ene anerru nóma esenórr, wa karibóka-koke arrkürrürr akó dakla guma ipadórr. 13Ene anerrua Zekarraeanbóka wagó, “Ma gumgu, Zekarraea! God marü tóre arrkrru yarilürr olomóm. Elizabet marü kola sab siman olom esene marünkü, da sab Zon ngi ngyesilke. 14Ma sab bagürwóm namulo oyame. Akó abün pamkolpam sab bagürwóm kwarile, wa sab nóma tómtómóle. 15Wa sab wirri pam yarile Godón ilküpdü. Wa sab waen koke ki enólón akó ia ngyepam. Oya amtómól küsil nóma yarile, oya büb sab Godón Samua gwarrarrón yarile. 16Wa sab abün Isrrael pamkolpam sakone Lodka, tibiób God. 17Zon sab Lodón singül kwata wame. Oya samu akó arüng, ⌊prropet⌋ Ilaezan samu akó arüngzan yarile. Wa inzan wamle, abal akó olmal darrpan pokodó amarrum paudi ngyabenóm akó Godón arrkrru-koke pamkolpam alüngüm dümdüm gyagüpitótók apadóm. Ini tonarre, wa pamkolpam dümdüm nütürre Lodón pamkolpamóm bainüm.”
18Zekarraea anerru imtinürr wagó, “Ka ia umul baino ia ini amkoman pokoa? A ka go myangla, akó kürü kol ta epepo; oya pail alam ngarkwat kokea!”
19Ene anerrua bóktanórr wagó, “Kürü ngi Geibrriel. Blaman ngürrzan ka Godón obzek kwata zamngóldóla. Da kürü God wató zirrkapóne marüka ini morroal bóktan ódódóm. 20Da turrkrru, ma sab piküp namulo akó gaodó koke namulo bóktanóm, kókó ene ngürr nóma semrróne, zitülkus ma kürü bóktan amkoman koke angundóla. Ene bóktana sab tóba ngarkwatódó küppükü baine.”
21Da pamkolpama dakla Zekarraean akyan kwarilürr. Ibü gyagüpitótók abün-abün koralórr, da tibiób bamtinónóp wagó, “Ia ini pama wirri ngarkwat larógóm apadóda Godón Gyabi Müót kugupidü?” 22Zekarraea amkoman nóma tubrranórr, wa gaodó koke yarilürr bóktanóm. I umul bainóp wagó, ini pama nuszan kla esene Godón Gyabi Müót kugupidü. Wa wata tange tórrmen tómbapón yarilürr pamkolpamdó, a oya tae wata murrbausürrün yarilürr.
23Zekarraean Godón Gyabi Müótüdü zageta nóma blakónórr, wa tóba basirrdü we alkomólórr. 24Ene kakóm, oya kola Elizabet bikóm we esenórr. Wa müótüdügabi koke burruan warilürr 5 melpal kugupidü. 25Elizabet bóktanórr wagó, “Errkya ini ngyaben tonarrdó, Lod kürü kuri tangkamtine! Wa kürü ene olmal balngón-koke büód kuri amanike pamkolpamab obzek kwata!”
Anerrua Bóktanórr Wagó, Yesu Sab Tómtómóle
266 Melpal ngarkwat Elizabetón bikóm ódódde, God tóba anerru Geibrrielün ugón zirrsapónórr Nazarret wirri basirrdü, Galili prrobinsdü, 27pampükü ut-koke ngul olomdó, ngi Merri. Wa arrearrón warilürr darrü pam amiógüm ngi Zosep, ⌊Deibidün⌋ bobataldógab. 28Geibrriel oyaka wamórr, da bóktanórr wagó, “Paud marüka asi ki yarilün, God wirribóka ne kol agürda! Lod mankü asine!”
29Geibrrielün bóktana Merrin abün gyagüpitótók uliónürr. Wa tóba bamtin warilürr wagó, “Anerruan bóktanan küp ia laróga?” 30Anerrua oyaka bóktanórr wagó, “Gumgu, Merri, zitülkus God tóba obzek kwata marüka morroal kuri sesene! 31Turrkrru, ma sab bikóm ipudo, akó siman olom eseno. Da ma oya Yesu ngi ngyesilke. 32Wa sab wirri pam yarile, akó sab ngilianórre: Wirri Kwitüm God oya Olombóka. Akó Lod God sab oya tóba abbobat Deibidün pabodó ingrine. 33Akó sab wa wató nolngomólnórre Zeikobón olmalbobatal, metat; oya balngomóla sab kokean blakóne!”
34Merri anerru imtinürr wagó, “Ini wa ia tómbapóne? Ka go pambóka umul-kókla.”
35Anerrua bóktan yalkomólórr wagó, “Godón Samua sab marüka tübangrine, akó Wirri Kwitüm Godón wirri arünga sab marü ngamlo-e. Módóga, we zitülkusdü, sab ne oloma tómtómóle marükagab sab tebe-tebe bumanikürrün akó ⌊kolkal⌋ ngyaben yarile akó ngilianórre Godón Olombóka. 36Da ma turrkrru: marü gódam Elizabet bikómpükümato. Wa epepande kuri ipüde. Pamkolpama oyabóka igó apón koralórr wa, ‘Wa olmal balngón-koke kolo,’ a wa ma errkya 6 ngim melpal amaikdo bikómpükü. 37Zitülkus módóga, darrü kla müp babula Godka.”
38Merri bóktan yalkomólórr wagó, “Ka Lodón ⌊leba zaget⌋ kolóla. Taia! Amkoman ki tómbapó kürüka, marü bóktan ngarkwatódó!” Da anerrua oya we zumgatórr.
Merri Elizabetón Angónóm Natókórr
39Ene kakóm, Merri tóba elklaza tómbapónórr, da órnae we natókórr darrü wirri basirrdü Zudia prrobins podopükü bwóbdü, Zekarraea a Elizabet ibü asenóm. 40Wa Zekarraean müótüdü nóma bangrinürr, wa Elizabetónbóka wagó, “Paud marüka asi ki yarilün!” 41Elizabet Merrin nóma zurrkrrurr, Elizabetón oloma aumana bikómdü wata ugósan wirribóka balngónórr, akó Elizabetón büb Godón Samua ta ugósan gwarrarrón yarilürr. 42Wa wirri gyagüpi bóktanórr wagó, “God marü kuri bles mine ngibürr koldógabi! God sab bles ine, ma sab ne olom ilngumilo! 43Ia ini wirri klama ia larógóm tómbapónda kürüka, ene wa, kürü Lodón aipa katóke kürü angónóm! 44Dümdüman ka marü nóma murrkrrua, kürü bikómdü ne olome bagürwómpükü balngóne! 45Bagürwóm marükama, zitülkus ma amkoman angundóla, marü Lod ne bóktan mókyanórr sab amkoman küppükü baine!”
Merri Godón Yagürlürr
46Merri bóktanórr wagó,
“Ka Lodón ngi kwit amngyeldóla moboküpi;
47kürü samu kari bagürwóm kokea Godónkwata, kürü Zidain Pam,
48zitülkus wa kürü gyagüpi kümanikürr, oya tüpana leba zaget ngulmokur!
Errkyadógab kókó sab ugórr, pamkolpama sab igó bóktanórre wagó, ‘Wa bagürwóm kolo’,
49zitülkus Wirri Arüng Goda kari morroal elklaza koke tólbaelórr kürünkü.
Oya gyabian ngia!
50Oya ne pamkolpama ⌊ótókdako⌋, wa tóba gyaur okaka amzazilda ibüka,
darrü lüóldügabi kókó darrü lüól.
51Wa wirri tórrmen tólbaelórr tóba arüng tange:
wa ikub bagür pamkolpam tibiób gyagüpitótókpükü nórngenóp.
52Wa balngomól wirri pam tibiób pabodógab tüp selókórr,
a tibiób ngi nidi tüp alókdako, wa ibü ngi kwit ninóp.
53Wa alo-koke ngyaben kolpam morroal elklaza-e ngabyónürr,
a wa mórrel pam tang küpan zirrnapónóp aibwób.
54God tóba zaget pam Isrrael kuri tangnamtirre. Wa oya gyaura ngambangóle
55Eibrra-amka akó oya olmalbobataldó metatómpükü, wa mibü abalbobatal ne bóktan nókyenóp!”
56Merri Elizabetka aüd melpal ngarkwat ngyabenórr, da we alkomólórr tóba basirrdü Nazarret.
Zon Baptaes Bain Pama Tómtómólórr
57Elizabetón nóma twarrpinürr, da siman olom esenórr. 58Oya minggüpanandó nidi ngyabenónóp akó oya zonaretala barrkrrurr, Lod nadüzan gyaur yarilürr oyaka. I usakü kari bagürwóm koke kwarilürr.
598 Ngim ne ngürr yarilürr, pama togobórr oya ⌊gyabi sopae singgapinüm⌋. Ibü ubi aban ngi ngyesilüm yarilürr, Zekarraea. 60A oya aipa bóktan yalkomólórr wagó, “Koke! Oya ngi sab Zon yarile!”
61I bóktónóp oyaka wagó, “A darrü pam go babula marü zitüldü ene ngipükü!” 62Olgabi tange tórrmen tólbael kwarilürr Zekarraeaka, oya amtinüm nadü ngi akyanóm olommokur.
63Zekarraea darrem tange tórrmen tólaelórr ibüka wibalóm klamóm. I nóma sidüdóp, wa ini opor wibalómórr wagó, “Oya ngi Zone.” Blaman pamkolpama gübarirr aengóp. 64Tai ene pokoandó, Zekarraean taea ulitapükü ugón tapabakurr, da bóktanóm we bainürr. Dakla Godón yagürlürr. 65Ene pamkolpama ibü minggüpanandó nidi ngyabenónóp, karibóka-koke barrkürrürr, i blaman ne kla nósenóp. Akó blaman Zudia podopükü bwóbdü ne pamkolpam kwarilürr, blamana wata ene poko zwapólórr. 66Blamana nidi barrkrrurr ini poko, metat gyagüpi ogoblórr. I tibiób bamtinónóp wagó, “Ia wa sab ia pamóm baine, ini olommokura?” Zitülkus módóga, ibüka popadan yarilürr Lodón arüng tang oyaka asi yarilürr.
Zekarraea Godón Yagürlürr akó Oya Bóktan Büdrratlórr
67Olgabi oya ab Zekarraean büb Godón Samua gwarrarrón yarilürr, da ⌊prropetzan igósidi bóktanórr⌋ wagó:
68“Mi blamana yagürnórre Lodón, mibü Isrrael isab God!
Zitülkus módóga, wa kuri tame tóba pamkolpam ⌊aurdü amanóm⌋.
69God mibü kuri tókyerre mibü wirri Zidbain Pam.
Wa Godón zaget pam Deibidün zitüldügabi kuri tame.
70God bóktanórr tóba prropetódóma, tibi-tibi amórrón nidi kwarilürr tóbankü, ngaen nidi ngyabenónóp, wagó,
71‘Wa mibü sab zid tirre ibükagab, minkü nidi gazirrdako,
akó ibü tangdógab syuse, mibü nidi alzizi amandako.
72God ini poko sab tónggapóne tóba gyaur okaka amzazilüm, wa ne arüng bóktan nókyenóp mibü abalbobatal.
Oya ⌊alkamül-koke tónggapórrón bóktan⌋ metat gyagüpitótókdó yarile,
73wa ne ⌊arüng alkamül-koke bóktan⌋ ekyanórr mibü abbobat Eibrra-amón wagó,
74wa sab mibü aurdü semóne ibükagab, minkü nidi gazirrdako,
mibü ok bainüm oya gum-koke ótókóm.
75Ini pokodó, mi sab kolkal akó dümdüm ngyaben koralo oya obzek kwata
mibü ini ngyabenbarrdó.’
76A mató, kürü olom, marü sab igó ngimlianórre, Wirri Kwitüm Godón prropet,
zitülkus ma sab Lodón singül kwata wamo kwat alótóm.
77Marü zaget sab we kla yarile, oya pamkolpam umul-umulan ngibtanóm,
God sab ibü zid nirre, wa ibü kolae tonarr nóma norrgorre.
78Mibü God ini poko tónggapónóm kainda, zitülkus wa kari gyaur kokea mibüka.
Ini gyaur zitülkusdü, abüsazan angürda, zyóna sab mibüka inzan tame kwitümgab.
79Wa sab tame warri apónóm ibüka, samuan ngarkwatódó tümün akó büdül kwatódó nidipko
akó mibü paud kwatódó balngomólóm.”
80Ene olommokur Zon we dódórr bailürr akó arüng ipadlórr samuan ngarkwatódó. Wa ⌊ngüin-koke bwóbdü⌋ ngyaben yarilürr, kókó ene ngürr nóma semrranórr, wa ugón we okaka tübyónürr Isrrael pamkolpamdó.