Morroal Bóktan Yesunkwata
Zon
Ne Bóktan Wialómórr
Ngaensingül Bóktan
Zon wa darrü Yesun umulbain olom yarilürr. Wa tóba ngi kokean ngiblianda, a wa tóba inzan ngiblianda wagó, “Yesun ⌊moboküpdü ubi⌋ neanka yarilürr,” (13:23) zitülkus wa Yesun moboküpdü gódam yarilürr.
Ini Zonón peba Yesun okaka amzazilda wagó, wa Godón Bóktane, nótó “pamakanóm bainürr, da mibü aodó ngyaben yarilürr” (1:14). Ini Morroal Bóktan peba wialómórr ugósüm oya peba atang pamkolpama ki amkoman yangurre wagó, Yesu wa Godón Olome, Zidbain Olom, Godón ⌊alkamül-koke bóktan⌋ ngarkwatódó. Akó ibü sab ⌊ngarkwat-koke arról⌋ asi yarile ibü amkoman bangunanme (20:31).
Ini peban ngaen-gógópan pokoa darrpan-darrpan ⌊arüng tonarrankwata⌋ bóktanda. Ini arüng tonarra amtyandako, Yesu Godón Olome, Zidbain Olom, Godón alkamül-koke bóktan ngarkwatódó. Darrü pokoa bóktanda wagó, ngibürr pamkolpama Yesun mamoan pamkolpamóm bainóp, ngibürra ma dakla oyaka bóka bamgün kwarilürr akó aibóka bangón kwarilürr Yesun amkoman angunüm. Sapta 13-17 igó poko wialómórróna, Yesu ne poko bóktan yarilürr tóba umulbain olmaldó dómdóm irrüb, oya ne irrüb amigóp. Dómdóm pokoa Yesun büdülankwata bóktanda, tóba arsümülankwata bóktanda, akó bóktanda wagó, wa ene kakóm, ia pupo bainürr tóba umulbain olmaldó.
Darrü wirri kla ini pebadó módóga: God ngarkwat-koke arról akyanda Yesu Kerrisokama ibüka, nidi amkoman angundako wagó, Yesu wa kwata Godka, amkoman bóktana, akó arróla.
Ini Peban Bóktan Zono Módógako:
A. Bóktan Opora pamakanóm bainürr 1:1-8
B. Zon Baptaes Bain Paman akó Yesun ngaen-gógópan umulbain olmal 1:9-51
C. Yesun zaget panzedó 2:1–12:50
D. Yesun dómdóm ngürrako Zerrusalemóm akó minggüpanan basirrdü 13:1–17:26
E. Yesun amigóp akó büdülümpükü emkólóp 18:1–19:42
F. God Yesun irsümülürr büdüldügab akó Yesu pupo tübyónürr tóba umulbain olmaldó 20:1-31
G. Yesu akó pupo tübyónürr tóba umulbain olmaldó Galili prrobinsdü 21:1-25
Bóktan Opora Pamakanóm Bainürr
1Ngaen bwób zitüldü, wata Bóktan Opor yarilürr, God tüp a pülpül solodó tónzapónórr. Bóktan Opor Godka asi yarilürr, akó wa tüób God yarilürr. 2Wa asi yarilürr ngaen bwób zitüldü Godkü. 3God blaman kla Bóktan Opordóma tómbapónórr. Wa ne babul nóma ki yaril, darrü klama kokean ki tómbapóne. 4Wa arról zitülkus yarilürr, akó ene arról, zyón yarilürr pamkolpamabkü. 5Zyóna tümündü ongang bapónda. A tümüna ene zyón kokean emzyatórr.
6Da darrü pama tamórr, God noan zirrsapónórr, ngi Zon. 7Ene oloma tamórr pamkolpamdó büdrratóm ene zyónankwata. I blamana ki barrkrrue, igósüm zyón amkoman ki yangurre. 8Zon tüób zyón koke yarilürr, a wa zyónankwata büzazilüm tamórr. 9Ene amkoman zyón, blaman pamkolpam zyón nótó aliónda, wa tüpdü tótókda.
10Bóktan Opor ini tüpdü asi yarilürr. Ini tüpa oyakama tómbapónórr, a ini tüpa ma oya kokean emzyatórr. 11Wa tóba bwóbdü tamórr: a tóbanan pamkolpama ma oya koke ipüdóp. 12A oya nidi ipüdóp akó amkoman yangunóp, da wa ibü dümdüm nókyenóp Godón simanal akó ópal olmalóm bainüm. 13I Godón olmalóm pamakan óedógab akó ubidügab koke bainóp, pam a kol olmalzan basendamli. A i Godón tóba ubi ngarkwatódó tóbabótórr.
14Bóktan Opora pamakanóm bainürr, da mibü aodó ngyaben yarilürr. Mi oya ⌊wirri kómal zyón⌋ esenóp, Aba tóba darrpanan moboküpdü Olom ne kla ekyanórr. Oya ⌊gail tonarr⌋ akó amkoman bóktan kari koke namülnürri.
15Zon oyakwata adrrat yarilürr. Wa wirri arüngi igó bóktanórr pamkolpamdó wagó, “Ene olom módóga, ka noanbóka apón namülnürrü wagó, ‘Kürü solkwat sab nótó tame, kürükagabi kari kokea, zitülkus wa ngaen-gógópan amtómólórrón pama, a kótó koke.’ ”
16Oya ngarkwat-koke gail tonarr asine, da wa mibü blaman bobarrzan metat gail tonarr we aliónda. 17God Moseskama gida nókyenóp. A gail tonarr akó amkoman bóktana wa Yesu Kerrisokama turrürri. 18Darrü pama Godón kokean esenórr ilküpi, wata tóba darrpanan olom Yesu. Wa tüób Gode, akó wa Aban nólgópdóma; mibü Godónbóka wata umul-umulan ngititinóp.
Zon ⌊Baptaes Bain⌋ Paman Bóktan
(Metyu 3:1-12; Mak 1:1-8; Luk 3:1-18)
19Zu wirri ngi pama Zerrusalem wirri basirrdügab ngibürr ⌊prrist⌋ akó Libae zitül pam zirrnapónóp Zonka, oya amtinüm wagó, “Ia ma nótókla?”
20Wa kokean bangónórr ibüka bóktan alkomólóm; wa ibüka panzeana pupo bainürr wagó, “Ka ene ⌊Kerriso⌋ kokela.”
21I akó imtinóp wagó, “Da ia ma nótókla? Da ma ia Ilaeza?”
Wa bóktan yalkomólórr wagó, “Ka Ilaeza kokela.”
I akó oya imtinóp wagó, “Da ma ia ene ⌊Prropetla⌋?”
Zon bóktan yalkomólórr wagó, “Koke.”
22Da i oya akó imtinóp wagó, “Ma ia nótókla? Ki kubó ene küp bóktan yalkomórre kibü nidi zirrtapórre. Ma mobabóka ia namulo?”
23Zon ibüka bóktan poko yalkomólórr, prropet Aesaya ne poko bóktanórr wagó,
“Ka módógla, ⌊ngüin-koke bwóbdü⌋ nótó taegwarrdóla wagó,
‘Kwat dümdüm alótam ⌊Lodón⌋ tótókóm.’ ”
24⌊Parrisia⌋ ngibürr pam zirrnapónóp tibiób aodógab. 25Ene pama Zonón imtinóp wagó, “Da ma ne ene Kerriso o Ilaeza o ene Prropet koke nóma namulo, ma wa pamkolpam iade ⌊baptaes baindóla⌋?”
26Zon ibüka bóktan yalkomólórr wagó, “Ka nae-e baptaes baindóla, a yabü aodó darrüpa we zamngólda, e umul kokeakla ene nótóke. 27Wa kürü solkwat tótókda. Ka ta ngarkwatódó kokela oya wapórdó bamel kla sye agom.”
28Ini tórrmen tulmila Betanim tómbapónóp, Zodan tobarr dakla dorrodó, abüsa nólgabi banikda. Zon pamkolpam ene we baptaes bain yarilürr.
Godón ⌊Sip⌋ Kupo
29Darrü ngürr Zon Yesun tóbaka tótókde esenórr, da bóktanórr wagó, “Ngakónam, Godón Sip Kupo! Ini tüpan kolae tonarr sab wató amóne. 30Ene olom módóga, ka noanbóka apón namülnürrü wagó, ‘Kürü solkwat pama tótókda. Wa kürükagabi kari kokea, zitülkus wa ngaen-gógópan amtómólórrón pama, a kótó koke.’ 31Ngaen-gógópan ka ta oyabóka umul-kók namülnürrü, wa tai nótóke. Ka wa nae-e baptaes bainüm tamórró, we zitülkusdü, Isrrael pamkolpam oyakwata umul-umulan ngibtanóm!”
32Zon ibüka bóktanórr wa ne kla esenórr wagó, “Ka Godón Samu eserró kwitümgabi abindi, oya kwitüdü amngyelde nurre póyae buli, da metat we bainürr. 33Ka tai ugón oyabóka umul-kók namülnürrü igó, wa tai nótó yarilürr, a God, kürü nótó zirrkapónórr nae-e baptaes bainüm, kürübóka wagó, ‘Godón Samua sab kwitümgabi tame. Ngón ngagónóm noaka tómngyele, da ene olom módóga: Godón Samu-i baptaes bain pam.’ 34Ka eserró ene pokoa nóma tómbapónórr, da ka wa igó namulo, wa Godón Olome.”
Yesun Ngaen-gógópan Umulbain Olmal
35Darrü ngürr Zon wata tóba nis umulbain olom nispükü zamngól yarilürr dadan pokodó, Zodan tobarr kabedó. 36Wa Yesun esenórr, ibü nóma nórrgrratlórr, da bóktanórr wagó, “Ngankónam, ene Godón Sip Kupo!”
37Da umulbain olom nisa oya arrkrrurri wa nóma bóktanórr ene poko, da Yesuka we akyarri. 38Yesu kakóm tübyalüngürr, ibü nósenórr oya mamoande. Wa ibü nümtinürr wagó, “E ia laró amkündamli?”
I oyaka bóktan yalkomórri wagó, “Rrabi, ma ia nubó ngyabendóla?” (Rrabi, oya küp módóga: Umulbain Pam.)
39Yesu ibüka bóktan yalkomólórr wagó, “Turram asenóm.” Simam abüs küp ugón tokomdó yarilürr, da i we ogobórr. Wa ibü nómtyenóp wa ne ngyaben yarilürr. Ene ngürr poko usakü we amanikóp.
40Ene olom darrü Endrru yarilürr, Saemon Pitan narezoret, Zonón bóktan nidi arrkrrurri akó Yesuka nidi akyarri. 41Dümdüman ene kakóm, Endrru tóba narezoret we esenórr, Saemonón, da oya we izazilürr wagó, “Ki ene Mesayan kuri eserre!” (Mesaya, oya küp módóga: ⌊Kerriso⌋.) 42Da wa Saemonón Yesuka we idódürr.
Yesu oya nóma esenórr, oyabóka wagó, “Marü ngi Saemone, Zonón olom. Da marü sab ngimlianórre Sipasbóka.” (Sipas akó Pita, ibü küp darrpan módóga: ingülküp.)
Yesu, Pilip akó Natana-el, Ibü Nginaunürr
43Darrü ngürr Yesu Galili prrobinsdü tótókóm gyagüpitótók esenórr. Da i Pilipdi nóma baserri, oyabóka wagó, “Kürüka tókya!” 44Pilip Betsaeda wirri basirr pam yarilürr. Endrru akó Pita ta we basirr pam nis namülnürri. 45Pilip Natana-eldi baserri, da oya izazilürr wagó, “Ki ene pam kuri eserre, Moses noanbóka wialómórr Gida Pebadó, akó ngaen prropeta ta noanbóka wialómóp. Wa Yesue, Zosepón olom, Nazarret wirri basirr olom!”
46Natana-el oya imtinürr wagó, “Ia darrü morroal klama sab tame Nazarret basirrdügabi?”
Pilip oyabóka wagó, “Da yao, asenóm tam!”
47Yesu Natana-elón nóma esenórr tóbaka tótókde, oyakwata bóktanórr wagó, “Ngakónam, amkoman Isrrael pam yóni! Oyaka obae tiz babulana!”
48Natana-el Yesunbóka wagó, “Ma kürübóka ia umulbaina?”
Yesu oyaka bóktan yalkomólórr wagó, “Pilip marü solodó ngimaune, a ka wa marü ngaen-gógópan móserró, ene ⌊pig⌋ nugup murrdü mórrande.”
49Natana-el Yesunbóka wagó, “Umulbain Pam, ma Godón Olomla! Ma Isrrael pamkolpamab Kingla!”
50Yesu wagó, “Da ia ma kürü amkoman kuri kanguna, zitülkus ka marü igó mila, ka marü móserró ene pig nugup murrdü mórrande? Ini wa kari-kari yaril, a ma sab wirrian tórrmen tulmil nósenónómo!” 51Akó wa ibüka bóktanórr wagó, “Ka yabü amkoman poko byaldóla: e sab pülpül esenane tapabakudi, akó Godón ⌊anerru⌋ nósenane kwitüm angürdi akó tüpdü abindi kürü bübana, Pamkolpamab Olom nótókla!”